Református családi és csendes nap Esztáron

Az Ébredés Keresztény Egyesület szervezésében megvalósuló eseményen az Országos Református Cigánymisszió is jelen volt.

A nyár egyik legmelegebb hétvégéje köszöntött ránk az augusztus 20-i hosszú hétvégén, melyhez csodálatos idő társult az egész országban. Mintha Isten ezzel is arra akart volna buzdítani minket, hogy lépjünk ki a falak közül.

"Az Úré vagyok" - olvashatjuk Ézsaiás próféta könyvében, a 44. rész 5. versében - az ige öles betűkkel hirdette Esztárban is, hogy kihez is tartozunk, kinek lehetünk hálásnak az életünkért.

A Debrecentől délre található falucskában több tucatnyian gyűltek össze a környező települések gyülekezeteiből augusztus 17-én, szombaton, családi és csendes nap keretében, ahol a fókusz az Istenhez tartozáson és a valódi testvéri közösség megélésén volt.

Az igehirdetés szolgálatát Szabó Zsolt, Esztár lelkipásztora végezte, felidézve, hogy Jézus - immár feltámadását követően - hogyan jelent meg ismét a tanítványoknak a Tibériás-tengernél, hogyan tett ismét csodát a sikertelen halfogás után és hogyan bízta meg Pétert a rá bízottak vezetésével. Azt a férfit, aki háromszor is megtagadta az árulás éjszakáján - Jézus pedig ugyanígy nekünk is új esélyt tud adni.

A nap dicsőítéssel és bizonyságtételekkel folytatódott: Balogh István, Balogh Józsefné, Varga Róbert, Simon Antal és Balogh Gyuláné is megtérése történetét mesélte el, valamint azt a mindennapi kegyelmet, ahogyan Úr az életükben munkálkodik.

A nap második felében a jelenlévő megismerkedhettek az Országos Református Cigánymisszió kiengesztelődési szolgálatának lényegével: azzal, hogy milyen fájdalmakat és sérüléseket hordozunk mindannyian, és hogyan tudunk tőlük megszabadulni, létéve őket Krisztus keresztjéhez.

A családi nap gyerekprogramokkal volt teljes: a kicsit arcfestésen vehettek részt, gyöngyöt fűzhettek, színezhettek, illletve ügyességi versenyre nevezhettek be.

Hálás a szívünk Gyirgyó Dénesnek és feleségének, Tímeának, valamint minden résztvevőnek, hogy ez az esemény megvalósult, különösen azért, hogy közösségükben megtapasztaltuk azt, amiről Pál is írt egykoron:

A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket is az Isten tanított az egymás iránti szeretetre”  (1Thessz 4,9)

Fotók: Tóth Ádám